A legszebb kódexek nagy része azonban, éppen azok, amelyeket Mátyás uralkodása utolsó éveiben rendelt meg, már nem jutott el Budára. Mátyás király könyvtárának kezdeti történetét nem ismerjük pontosan. A budai palotában biztosan voltak korábbi kódexek is, de jelentősebb könyvtár valószínűleg nem volt. A tudományok és az irodalom elmélyült tanulmányozása a humanisták számára volt fontos, és a magyar király nevelője, Vitéz János esztergomi érsek, minden bizonnyal megtanította a fiatal uralkodót a könyvek szeretetére. Vitéznek, mint ahogy unokatestvérének, Janus Pannoniusnak is voltak könyvei. Az esztergomi érseknek, ma is ismert kódexei alapján, jelentős könyvtára lehetett. Mátyás budai könyvtárának kezdetei azonban homályba vesznek. A legkorábbi kódexek valószínűleg azok, az elsősorban római történetírók műveit tartalmazó, egyszerű kiállítású kötetek voltak, amelyeket Firenzében vásároltak Vespasiano da Bisticci könyvkereskedőnél. Ezek a kódexek úgynevezett fehér indafonatos díszítéssel vannak ellátva címlapjukon, és Budán, valószínűleg 1485 után festették rájuk az uralkodói címert, és ekkor készülhetett többségükhöz ugyanitt a jellegzetes poncolt, aranyozott díszítésű bőrkötés is.
Új szempontból vizsgálja Mátyás király legendás könyvgyűjteményét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új kiállítása: A Corvina könyvtár budai műhelye címmel hétfőn megnyílt tárlat a Budán készült kódexek történetét járja körül. Fotó: MTI/Mohai Balázs A kiállítás azt a korszakot idézi meg Magyarország történetéből, amikor a tudomány és a művészet szerencsés csillagzat alatt együtt állt Mátyás uralkodása alatt – emlékeztetett a tárlat hétfői megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós kiemelte: a középkori magyar nagyhatalom élére ismét nemzeti uralkodó került, aki egyesítette magában a zseniális államférfit, a kiváló hadvezért és új jelenségként a nagyszerű tudomány- és művészetpártolót. Szinte mindenki hallott Mátyás hatalmas könyvtáráról, kevésbé közismert azonban, hogy a gyűjteménybe Budán is készültek kötetek – mondta el Kásler Miklós. Tüske László, az OSZK főigazgatója felidézte, hogy a Bibliotheca Corviniana már Mátyás idejében elnyerte a kortársak elismerését, szétszóródása óta pedig a világ legnevesebb könyvtárai is legféltettebb kincseik között tartják számon a corvinákat.
A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal volt látható Magyarországon. A nagyszabású tárlat egyik különlegessége volt, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozott, s a külföldről érkezett kötetek közül több is a középkor óta először tért vissza Magyarországra. Mátyás király hatalmát, erejét, fényes udvarát az utókor évszázadok távlatából is csodálja. Mesés gazdagsága lehetővé tette, hogy a korszak legmodernebb kultúráját, stílusát, az itáliai reneszánsz vívmányait meghonosítsa Budán. Tudósokat, művészeket támogatott, pompás építkezéseket folytatott, és mindemellett létrehozta a korszak egyik legjelentősebb reneszánsz uralkodói könyvtárát, a Bibliotheca Corviná t. A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. A legkorábbi reneszánsz uralkodói bibliotéka volt Európában Itálián kívül. Kevésbé köztudott, hogy a míves itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok.
A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Milyen lehet a királyi könyvtár – 35 Corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében? Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) könyvtára – korabeli nevén Bibliotheca Corvina vagy Bibliotheca Augusta – az első reneszánsz fejedelmi bibliotéka volt Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Gazdagságával, szépségével az uralkodó hatalmát, uralmának legitimitását reprezentálta. Mátyás király könyvtára olyan alkotás volt, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt. Tudott, hogy Mátyás nagy levélíró volt. Latin nyelvű levelein átüt a tiszta, természetes és józan gondolkodás világossága, a magyar humor jellegzetes íze, és átüt az eredeti magyar kifejezések derűje. De az is tudott, hogy Mátyás belátta, hogy a magyar kultúrát csak akkor fogadják el Európa-szerte, ha értékeinket mi magunk is elfogadjuk, és terjesszük.
Naldus a Corvina könyvtárosának, Taddeo Ugoletónak beszámolója és jegyzéke alapján írta a munkát.
A virtuális kiállítás "megnyitása" alkalmából született kötet – "Az ország díszére": A Corvina könyvtár budai m ű helye – bemutatja a kiállítás valamennyi eredményét, új, részletes leírásokat közöl a kódexekről, és alapvetően rajzolja át a Corvina könyvtárról alkotott, eddig ismert képet. A virtuális kiállításon is megcsodálható, díjazott installáció nem pusztán "illusztrálta" az egykori gyűjtemény ragyogását és pompáját, hanem a tudományos koncepciót vizuálisan felerősítve egy könyvtár születését mutatta be képi és szimbolikus eszközökkel a pergamenlaptól kezdve egészen a teljes pompájukban megmutatkozó luxuskódexekig. A főlépcsőház fölé boruló hatalmas csillagkép, különleges formájú és színű látványelemek, mozgóképek, kisfilmek jelenítették meg Mátyás könyvtárának izgalmas, titokzatos világát. Virtuális kiállításunkhoz ajánljuk szíves figyelmébe diákoknak és felnőtteknek egyaránt a Vezesd körbe tekinteted! című játékunkat. A játék során feltett kérdéseket június 26-án, péntek délután 15 óráig helyesen megválaszoló olvasóink különböző, a corvinák történetével kapcsolatos értékes könyveket nyerhetnek.
A virtuális kiállítás szerkesztője Zsupán Edina, az eredeti tárlat kurátora, a 3D-változat Takács István internetes túrakészítő munkája. Az online tárlat elkészültével egy időben az A'Design Award nemzetközi szervezet Belsőépítészet és Kiállítás kategóriában bronzminősítéssel díjazta a 2018/2019 fordulóján megrendezett kiállítást, amelyet Gazdag Mária belsőépítész tervezett A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. A legkorábbi reneszánsz uralkodói bibliotéka volt Európában Itálián kívül. Kevésbé köztudott, hogy a míves itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A kiállítás a Budán készült corvinákat mutatta be eddig soha nem látott részletességgel, számos eddig ismeretlen kutatási eredményt láthatóvá téve, ami új alapokra helyezte a Corvina könyvtárral kapcsolatos ismereteinket. A virtuális kiállításon is megcsodálható, díjazott installáció nem pusztán illusztrálta az egykori gyűjtemény ragyogását és pompáját, hanem a tudományos koncepciót vizuálisan felerősítve egy könyvtár születését mutatta be képi és szimbolikus eszközökkel a pergamenlaptól kezdve egészen a teljes pompájukban megmutatkozó luxuskódexekig.
Megtalálhatók bibliák, zsoltároskönyvek, például Beatrix királyné zsoltároskönyve, amely szintén a budai műhelynek a pompázatos terméke. Erről az utóbbi néhány évben sikerült bebizonyítani, hogy Budán készült. Georgius Trapezuntus: Rétorika – Esztergomban készült 1470 körül (Országos Széchényi Könyvtár) Egészen különleges darabok vannak a főpapi díszkódexeken belül, fontos megemlíteni Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost breviáriumát és missalét, ami a magyar középkor egyik legszebb kéziratos emléke. Papi imakönyv és misekönyv volt egyben, amit a főpap az utazásai során használt. A budai műhely egyik csúcsdarabja a Cassianus-corvina. A bemutatott gyönyörű kötetek időrendben követik egymást a kiállításon, biztonsági üveg mögött elhelyezve. A középkori kódexekre általában igaz, hogy megóvásuk érdekében az 50 százalékos pártartalmat, 20 fokos hőmérsékletet és a félhomályt folyamatosan biztosítani kell. Virtuális corvinák Részlet a kiállításból A könyvnek sok oldala van, de a kiállításon csak azt a kettőt lehet látni, ahol kinyitották.