Inflációs ráta (1990–2011) A harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) által mutatott éves százalékos változás A harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP-ek) segítségével a fogyasztói árak változása nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá válik. Például az Európai Központi Bank (ECB) is a harmonizált fogyasztóiár-indexet használja az Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) inflációjának nyomonkövetéséhez és az Amszterdami Szerződés 121. cikke által meghatározott árkonvergencia méréséhez.
Egészen az 1970-es évekig kell visszamennünk, hogy globális kínálati sokkot találjunk. Jelenleg azonban más képet látunk: a fogyasztási összkereslet elérte ugyan a válság előtti trendet, azonban ez javarészt a szolgáltatási kiadások relatív visszaesésével valósult meg. A kibocsátási rés még mindig negatív tartományban van, míg az ellátási láncok problémái közel fél évszázados magasságokban járnak, a járvány miatt pedig még a munkahelyi hiányzások száma is nőtt, a globalizálódás üteme pedig megállt. A kereslet strukturális változása mellett így kínálati problémákkal is meg kell küzdenie a gazdaságnak, amely így önmagában is felfelé nyomja az árszinteket az ellátási láncokon belül. A legnagyobb probléma, hogy efféle helyzetben kamatemeléssel küzdeni az infláció ellen rendkívül fájdalmas lehet a gazdaságra nézve. Kínálati oldali sokk esetében az árak emelkedése mögött az egyensúlyi helyzethez képest mért hiány áll. Ilyen helyzetben az infláció megállítása a magasabb kamatok mellett még mélyebb recessziót követel.
Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Tengeren innen az öreg kontinensen hasonló folyamatokat figyelhetünk meg a makrogazdasági mutatók mögött. Az Európai Központi Bank egész idáig kitartott a laza monetáris politika fenntartása és az inflációs nyomás átmeneti retorikája mellett. Azonban a januári gyorsuló mutató mellett már a frankfurti bank is kénytelen volt a szigorítás felé módosítani kommunikációját. Magyarországon elsősorban az európai monetáris politika a mérvadó, mint az elsőszámú kereskedelmi partner. Az elmúlt fél évben az MNB – más feltörekvő piaci jegybankokkal együtt – már kénytelen volt kamatot emelni a forint védelmének érdekében. Az itthoni piacon a kamatemelést nem csak az importált infláció, de a belső magasnyomású, prociklikus gazdasági modell fékezése is megkövetelte, azonban meglátásom szerint még nem értünk a szigorító ciklus végéhez. A kínálati oldali inflációs nyomás mellett bármely utat is választják a vezető jegybankok (infláció vs. recesszió), a magasabb makrogazdasági ingadozás borítékolható mindkét esetben.
Az alapkamatokkal elérhető nyereség (kamatos kamat) relatív értelemben érdekes, azaz érdemes megnézni, hogy az inflációnál nagyobb vagy kisebb a haszon. Ez a tartalom csak az oldal regisztrált felhasználói számára érhető el. Ha már regisztrált, kérem lépjen be. Új felhasználók regisztrálhatnak lentebb. Regisztrált felhasználó belépése Felhasználónév vagy email Jelszó Emlékezzen rám Elfelejtett jelszó? Új jelszó igénylése Új felhasználó? Regisztráció
Az év folyamán jól alakult a mezőgazdaság termelése, és az iparé is nőtt; a tervgazdálkodási rendszer pedig már valamelyest működött. A fogyasztási cikkek piacán azonban számottevő egyensúlytalanság jött létre. Az iparcikkek ára ugyanis ez idő alatt is az élelmiszerekénél kisebb mértékben emelkedett. Mindent összevetve, két év alatt a kiskereskedelmi árak átlagosan 27 százalékkal nőttek. Az általános ár- és bérreformra, a jegyrendszer eltörlése. Az új kiskereskedelmi árakat, beleértve a szolgáltatásokét is, hatóságilag állapították meg. Létrejött az országosan egységes kiskereskedelmi árrendszer. (Csak az idényáras "piaci" cikkek, a zöldség-gyümölcs és a tojás, ára volt "szabad", azaz az változhatott az időjárástól, a termeléstől függően. ) A fix hatósági árakat nem szükségképpen a termelési költségeket tükrözően alakították ki.. Az új gazdasági mechanizmusban törekedtek arra, hogy a fogyasztói árak közelítsenek a ráfordításokhoz, a preferenciák szűkebb körben maradtak fenn. Az országos Anyag- és árhivatal utasításban szabályozta, hogy az egyes termék a) rögzített áras, b) maximált áras, c) hatóságilag körülhatárolt keretek között szabadon alakuló termék, szolgáltatás legyen.
"A fogyasztói árak az első világháború alatt megtizenhatszorozódtak. A háború után is folytatódott és csak 1924-ben ért véget a pénzromlás. A többi háborús országban szintén volt infláció, de Magyarországon volt a legnagyobb mértékű. " A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1924. június 24-én kezdte meg működését. Erre ruházta át a magyar állam a bankjegy kibocsátásának kizárólagos jogát az 1924. június 24-től 1943. december 31-ig terjedő időszakra, az annak létesítéséről szóló 1924. évi V. törvénycikk 1. §-a alapján. Majd ezt a jogot az 1938. évi XXV. törvénycikk l. §-a 1963. december 31-éig meghosszabbította. A háború alatt jelentős infláció alakult ki. 1940 és 1944 között a létfenntartási költségek évről évre gyorsuló ütemben emelkedtek, 1944-re közel megkétszereződtek (Ausch [1958]) A nagy kereslet miatt az élelmiszerek jobban drágultak, mint az iparcikkek. 1948 közepén az átlagos élelmiszerárak majdnem 60 százalékkal voltak magasabbak, mint 1946 augusztusában. Az iparcikkek ugyanakkor csak 12-14 százalékkal drágultak.
A legnagyobb drágulást a burgonya és a tojás mutatta. A Nébih problémákat talált a meggyes söröknél Meggyes söröket vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), laboratóriumi, élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontból mindent rendben találtak, ugyanakkor négy terméknél jelölési hibák miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot, hatnál pedig nem megfelelő nyomonkövetés miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki - közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel. Hiteles, valós és megbízható híreket szállítunk Neked, melyekkel nagyon sokat dolgozunk. Kaphatunk cserébe egy LÁJK-ot? Köszönjük!
NRGreport | 2020. 04. 02. 05:57 Az infláció alakulása Magyarországon, 1991-2020. január-február. árindex, fogyasztói ár; változás az előző év azonos időszakához képest, %
Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11, 6 milliárd forintot Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11, 6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0, 7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28, 9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben. Erre kérte az iskolákat az Emmi A tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kérte az iskolákat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön. Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése Júniusban 20, 5 százalékkal magasabb volt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, ami 3, 1 százalékponttal nagyobb emelkedés az egy hónappal korábbi 17, 4 százaléknál. Az élénkülésben némi szerepet játszhatott a bázishatás, mert tavaly májusról júniusra 2, 5 százalékponttal, 4, 5 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme.