Nádtetővel az igazi Természetesen a vályogház nádtetővel az igazi a magyar tájban, és hála Istennek, ma már nem csak a skanzenokban láthatunk ilyeneket. A nádtető azonban már borsos áron érhető el, hisz különleges, e célbol gyártott ácsszerkezetre épül rá. A tetőfedőnád 1-2 méter hosszúságú, 60 cm átmérőjű, gyengén virágzatú (bojtos), a lehető legkeményebb nádszálakból áll. Ára – hozzávetőlegesen – 250-350 Ft/kéve. Új nádtető készítését 3500 forintos négyzetméterár körüli összegért vállalják a szakemberek, a régi nádtető újraborítása ezer forinttal olcsóbb. Karbantartás, tűzés 1500 forint/m2. Beázás, - és egyéb javításokat 3500 forintos óradíjért vállalnak a szintén immár fiatal szakemberek, akik közül sokan nyugaton, elsősorban Németországban is szeretnek tapasztalatokat. Szinte minden megyében találunk már nádazó mestert, így nyugodtan mondhatjuk: hazánkban bárki, akinek erre kedve, ideje és pénze van hódolhat az új divatnak, és élhet 100%-ig természetes, egyben hagyományos környezetben.
Michale Buck házikója mindenesetre két éve vírusként terjed a neten és mai napig találkozhatunk vele a Facebookon, blogokon, s most itt a Nullahategyen is ő adja az apropót arra, hogy megnézzük: valóban van-e létjogosultsága a nádtetőnek, vályog és vert falnak, vastag fagerendáknak, apró kályháknak a 21. század második évtizedében. A válasz egyértelmű: nagyon is van. Magyarországon is hódít a vályogépítészet Már 1998-ban jelent meg cikk a Magyar Építőművészetben a vályogvetés modern lehetőségeiről, és azóta már nem csupán az elméletben, de a gyakorlatban is egyre több vályogházat újítanak fel, sőt építenek újonnan vidéken. Számos haszna van ennek az építkezési formának, ami több mint 2000 éves technológia, hisz leírásával elsőnek római kori források közt találkozhatunk, maga Vitruvius, híres 10 könyvének, melyet az építészetről írt egyike kizárólag a vályogépítészettel foglalkozik. Két formája van, a vert fal, melynél egy zsaluba közvetlenül "verik bele" a törekkel kevert agyagot, illetve a vályogtégla, melynél a nyári nap szárítja ki a nyers vert téglákat, s az épületet ebből húzzák fel, többnyire tégla, manapság beton alapokon.
Tájékoztató arányok: 1. 00m3 0-4mm-es legalább 12 frakciójú sóder (Homokos-kavics) 5-700kg cement (jó minőségű) Víz 0, 5-0, 6 V/C tényezővel. 2. 5 liter VIP-REX HAB adalékszer Két talicskás keverőbe, sorrendbe: 12-14liter keverővíz 1dl VIP-REX HAB 25kg Cement (egy zsák) 50-60liter sóder Az adalékot közvetlen a keverőbe kell önteni. A cementpép megkavarásához egy-két lapát sódert is adhatunk közben. Ha plasztikus a cementpép, ekkor a sóder következik. Addig telítjük lassan a homokos-kaviccsal a keverőt, míg híg térfogatból (K) képlékeny, esetleg (KK)kissé képlékeny nem lesz a habarcs. Mintegy 10-15perc keverés után láthatjuk, elkezd habosodni, kocsonyaszerű, nagyon plasztikus, képlékeny habarcsot érünk el. Olyan tulajdonságú legyen, hogy keverőgépbe erősen surrogó hangot adjon, kiöntve a talicskába enyhén kúpban álljon meg. Ne roskadjon össze 5-10 métert tolva sem! Felület nedvesítése következik permetezéssel apránként, de nem mélyen eláztatva a vályogot. A szívóképességét a gúzolásnak csökkentjük vízzel, nem fordul le a friss habarcs a felületről.