OSZK. ) 35. p. Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára. ) Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 105-106. p. ) Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 109. ) Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. 1996. Magyar Filmintézet, 70-72. p. Tartalom Göndör Sándor szerelmes Bátky Tercsibe, Feledy bíró nevelt lányába. Tercsi azonban a bíró fiát, Feledy Lajost szereti. Hamarosan el is jegyzik egymást, mire Göndör Sándor bánatában ivásnak adja fejét, s a kocsmában garázdálkodik. A bíró, aki attól tart, hogy a csalódott fiatalember megzavarja az eljegyzést, felkeresi Finum Rózsit, az életvidám fiatal özvegyet, akiről mindenki tudja a faluban, hogy majd megbomlik Göndör Sándorért, s megkéri, hogy ezen a napon kösse le Sándort. Rózsi miután megnyugtatta a részeg ifjút, elmegy a kézfogóra, ahol a gonoszlelkű szomszédasszonyok megsértik. A lány elhatározza, hogy megbosszulja sérelmét. Hazamegy, és felbiztatja Sándort, hogy mégis menjen el a bíróékhoz.
Alkotók Szereplők Kürthy József Feledi Gáspár bíró Kertész Dezső Feledi Lajos, a fia Andorffy Ida Feledi Boriska Jákó Amália Bátky Tercsi Medgyaszay Jenő Göndör Sándor Fraknói Ilona Finum Rózsi Andorffy Péter Gonosz Pista K. Demjén Mari Gonoszné Szőke Lajos Jóska béres Szőke Sándor cigányprímás Baky József Bura Sándor Fülöp Sándor Technikai stáb Produkciós stáb Gyártási és bemutatási adatok Nemzeti Filmvállalat gyártó cég Goldenweiser Ernő forgalmazó 1916. november (Eldorádó) sajtó bemutató 1917. március 12. ( Mozgókép-Otthon) bemutató Filmtechnikai specifikáció Némafilm, a korabeli források szerint az eredeti hossza: 1800 méter. Fellelhetőség, források A filmből egy ma már vetíthetetlen formátumú (17, 5 mm-es) erősen hiányos kópia maradt fenn, melynek felhasználásával, analóg trükktechnika segítségével a nyolcvanas évek végén Tóth János készített egy 35 mm-es változatot. Munkáját rekreációnak nevezte, az inzerteket újra írta, az eredetieket nem tartotta meg, a hiányzó részeket hosszú inzertekkel pótolta és a film ritmusát is átalakította.
A film a Mozgókép-Otthonban február 19-én kerül bemutatóra, s bizonyos, hogy a fővárosi közönség zsúfolásig megtölti minden előadáson a mozi nézőterét, mert gyönyörű reminiszcenciák azok, amit A falu rosszának egyidőben a Népszínházban tartott örökké emlékezetes előadásaihoz fűzik. " ( Mozihét, 1916/49) "Pepecselő műgond, a magyar nép belső ismerete, a népszínmű irodalomért való rajongás jellemzi a képet, amit maga Pásztory rendezett. De a rendezésben megszólalt a sok éves mozitulajdonosnak a filmek látásán szerzett tapasztalata is. Megtanulta a jellemek festését a filmen, a hatásos beállításokat, — s ezt harmadízben volt immár alkalma felhasználni, — ezúttal a legtökéletesebben. Adta a film a népszinmű eredeti, bűbájos hangulatát, s adott egy magában is érdekes, értékes, nemcsak kifogástalan, de kiválóan jeles filmet. " (Mozihét, 1916/50) "»A falu rossza« film ép azokat a hatásokat váltja ki, mint az eredeti népszínmű, ami a kitűnő Vajda László és Pásztory Miklós a szcenárium megiróinak érdeme.