Vagyis az adósoknak idén nem kellene meglévő hitelük után semmit se fizetniük. Hogyan hathat a fizetési kötelezettség szüneteltetése a futamidőre és a későbbi törlesztőrészletekre? Jelenleg nem ismertek a részletszabályok, emiatt nem tudni, hogy tényleges milyen formában kell majd bevezetni a törlesztések szüneteltetését a bankoknak, azonban korábbi gyakorlat – például a 2008-as válság idején megkötött megállapodások – alapján már vannak elképzelések hogyan is nézhet majd ki a fizetési moratórium. A szakértő szerint a bankok várhatóan a szüneteltetés időszakával meghosszabbítják a futamidőt. Ha ezt nem tennék, akkor a hátralévő törlesztőrészletek számának csökkenése miatt emelkedne az adósok havi kötelezettsége, így ez a lépés a lakosság érdekeit is szolgálja. A fizetés szüneteltetése általában nem jár együtt kamatmentességgel. Az MNB, illetve Orbán Viktor délutáni beszédében sem említette azt, hogy a szüneteltetés idejére a hitelek a moratórium idejére kamatmentesek lennének, emiatt a kamatesedékességek elhalasztásával érdemes számolni.
Van azonban olyan is, amikor az előtörlesztés díjmentes, például ha lakástakarékból törlesztünk elő. A hitelkiváltás a változó kamatozású hiteleknél, valamint az évekkel korábban igényelt hitelek esetében lehet jó lehetőség. A hitelcseréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A hivatalos jegybanki adatok szerint a meglévő jelzálog- és lakáshitelek 49 százaléka változó kamatozású, azaz rizikós hitel, ez pedig 2205 milliárdos volument jelent. A meglévő, rizikósabb, változó kamatozású lakáshitelek ma már egyszerűen "kockázatmentesíthetőek", mégpedig hitelkiváltással. Azaz, ha a változó kamatozású hiteleket fix kamatozásúra cserélik. Ezeknek a hitelek ugyanis több évre fix kamatot, így az adott időszakra változatlan törlesztőrészletet garantálnak, Szintén érdemes végiggondolni a hitelkiváltás lehetőségét akkor, ha meglévő hitelünket évekkel korábban igényeltük. A mostani alacsony kamatkörnyezetben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a korábbinál kedvezőbb feltételekkel találunk hitelt. Megnézem a hitelkiváltási lehetőségeket!
A Origónak készített kalkulációjában egy 2017 márciusában, 5, 2 százalékos kamattal felvett (a kamat a futamidő végéig fix, így a törlesztőrészlet sem változik, ezért biztonságos, kiszámítható ez a lakáshitel), 10 millió forintos hitelen keresztül mutatja be, mit jelent pontosan a fizetési moratórium. A szóban forgó hitel havi törlesztése 20 éven keresztül havonta 67 105 forint. A fizetési moratórium bemutatása esetén fontos látni, hogy a hitelek törlesztőrészlete két részből áll, az úgynevezett tőkerészből és kamatrészből. Előbbi a futamidő elején alacsony és fokozatosan növekszik, a kamatrésznél fordított a helyzet, az elején nagyobb összeg, aztán egyre kisebb. Ennek eredményeként ahogy telik az idő, egyre gyorsabban csökken a tartozás. A fizetési moratóriumról szóló szabályozás szerint két lehetősége van az érintett adósoknak. Az egyik, ha az adós úgy látja, hogy a jövőben is stabil lesz az anyagi háttere és tudja fizetni a hitelt, akkor nem veszi igénybe a moratórium adta fizetési könnyebbséget, ebben az esetben szólnia kell a banknak, hogy szeretné törleszteni tovább a hitel.
A felhalmozódó kamat kezelése a) A moratórium ideje alatt felhalmozódó kamat nem tőkésíthető, tehát a tőketartozás sem a moratórium alatt, sem utána nem növelhető a kamat összegével. b) A moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidő alatt az esedékes törlesztőrészletekkel kell megfizetni a moratórium lejártát követően, évente egyenlő részletekben. c) A moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium ideje alatt keletkező, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. d) A kamatra megállapított fenti szabályok vonatkoznak a díjakra is. 7. THM plafon A Rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét (a továbbiakban: THM plafon). Az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.