Ugató kutya felől álmodni, rosszabbodó életkörülmények várhatók, nagy valószínűséggel nehézségek fognak következni.
A kovász egy darabka kenyértészta volt, amitől a kenyér megkelt. Nagyanyámnak még volt kovásza, Ő a dédanyámtól kapta, mikor férjhez ment, és saját háztartást kezdett. Valaha minden családnak megvolt a maga kis kovásza, valahogy még szégyen is volt kovászt kölcsönkérni. Nem sokra becsülték azt az asszonyt, aki nem tartotta becsben, tisztában a kovászt, de térjünk vissza a kenyérsütéshez. Kora hajnalban, 4-5 óra körül kezdődött az igazi munka. Azért ilyen korán, mert így is csak dél körülre sült ki a kenyér. Ahol a pékhez vitték sütni, az csak reggel nyolcig fogadta a sütnivalót. A dagasztás igazi emberpróbáló fizikai munka. A megkelt kovászt langyos vízzel és liszttel dolgozták össze. Először tíz ujjal markolászva, azután mikor már látszott az állaga, ököllel nyomkodva, majd a hüvelykujj és a marok közé fogva, meg-megcsavarva folyt a dagasztás mindaddig, míg a tészta a teknő oldaláról és a kézről magához tapasztotta a szemcséket. Ez a munkafázis erősen igénybe vette a kéz és a kar izmait.
A IV. században a rómaiaknál már 254 pékség üzemelt. Teremhet kenyér a bokorban is vagy netán a föld alatt. Ilyen a brazíliai indiánok egyik különleges eledele is: a manióka. A földből kiszedett gumókat mind megreszelik, a nedves pépet jól kipréselik, majd napon megszárítva a kapott lisztből, melynek íze kesernyés, kapják a " beizsü" nevű lepényt. Európa legjelentősebb társadalmi átrendeződését is éppen a kenyér okozta: 1789-ben a párizsiak tiltakozását a kenyérárak drasztikus emelése váltotta ki. A felháborodott tömeg megrohamozta a Bastille-t, és kezdetét vette a francia forradalom. 1874-ben Mechwart András feltalálta a Mechwart-féle hengermalmot, ami forradalmasította az őrlés technológiáját. Ezzel a magyar találmánnyal az egész világon nagy hírnévre tett szert. A babonás népek régen a kenyérsütő helyiséget az istenek otthonának tartották, ahol áldozatokat mutattak be, néha a kemence alá temették halottaikat. A németországi Ulmban található a világon az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyérmúzeum.
A hiedelem szerint a cserfoltos szemöldökű kutya hamis, ezért, ha az ember egy ilyennel találkozik – megelőzendő a bajt − a bal kezének mutatóujját és középső ujjára, a kisujját pedig a gyűrűsujjára hajlítania, és ezt a kézjelet a kutya felé kell mutatni. Máskülönben a kutya megharapja az illetőt. Az eszkimóknál ismert kifejezés, a "három kutyás éjszaka", ami nagyon hideg éjszakára utal. (Olyan hideg lesz, hogy az embernek három kutyával kell lefeküdnie, hogy melegen tartsa magát. ) A "kutya napok" szókapcsolat a régi római időkbe nyúlik vissza. A rómaiak szerint Szíriusz, a Nagy Kutya csillagkép része, az éggömb legfényesebb csillaga, hozzáadta hőjét a Napéhoz, és ezzel szokatlanul szélsőséges magas hőmérsékletet produkált. A rómaiak e periódust, a nyár legforróbb napjait nevezték el a kutya napjainak, vagyis "caniculares dies"-nek, ami nálunk kánikulát jelent. A nagy hőségre még mi azt is szoktunk mondani, hogy "kutya meleg" van. A 17. században egyes vidékeken a nagy esőt az angolok úgy írták le, hogy "macskák és kutyák estek", ami arra utalt, hogy egy heves felhőszakadás idején szegény, szerencsétlen állatok közül sokan a vízbe fulladtak, és az utcákon hömpölygő víz tetején úszó hulláik látványa azt a benyomást keltette, mintha a szó szoros értelmében az esővel macskák és kutyák hullottak volna az égből.
Az új kenyér ünnepe Augusztus 20-a 1949 óta nem csak az államalapítás, de az új kenyér ünnepe is, amelynek kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. Az ünnep onnan datálódik, hogy a hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik. A kenyér kiemelt szerepére utal, hogy legalább 100 olyan szólásunk vagy mondásunk van, amelyek a kenyérhez kapcsolódnak, többet ma is használunk közülük. Ilyenek például: Ahol kalács nincs, a kenyér is jó. Kenyértörésre kerül sor. Külön-kenyérre mentek. Amíg az én kenyeremet eszed... Megette kenyerének javát. Kegyelemkenyéren él.
A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet. Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti. Fotó A jó kenyér titka a jó kovász Komáromy Béla nyugdíjas pékmester évtizedek óta a kenyér bűvöletében él. Szerinte a jó kenyér jó érzéseket kelt testben és lélekben, s legalább egy hétig fogyasztható- írja a zaol. – A jó kenyér hosszú érlelésű kovásszal készül. A kovásznak legalább 8-12 órát kell érnie. Ebben alakulnak ki a kenyérre jellemző ízek és aromák, tejsav és ecetsav jelenik meg benne. Előbbinek kell többnek lenni, akkor nem lesz szúrós, ecetillatú a kenyér. A tésztának jól meg kell kelnie, hogy tökéletes legyen a kenyér. A roppanós héjon a karamellizálódás után gyönyörű őzbarna szín jelenik meg – szólt a fortélyokról a pékmester, aki azt is elmondta, hogy ha a boltban nagyon puffasztott kenyeret látunk, abban biztosan adalékanyag van.