• 45 ezer rosszul felszerelt katona német vezetés alatt, az év végén vissza is vonják nagy részüket, a másik a keleti fronton marad (megszállás) • 1941. dec. -ben végül hadiállapotba kerülünk Nagy-Britanniával és az USA-val is • közben 1941. 8. megszületik a III. zsidótörvény, ami megtiltja zsidók és nem zsidók házasságát Kállay Miklós (1942-44) Miniszterelnöksége • Horthy azzal a feladattal bízta meg, hogy készítse elő Magyarország kilépését a háborúból – Kállay feladata nehéz: ha bármi kitudódik, az azonnali német megtorlást válthat ki, márpedig a magyar hadsereg és a politikai elit is határozott németbarát • ezt a politikát egy tánc után "Kállay-kettősnek" vagy "hintapolitikának" nevezzük: egyfelől teljesíteni a német követeléseket (de mindent késve és csak addig a pontig, amíg muszáj), másfelől kapcsolatot keresni a szövetségesekkel. Kállay menesztése • Német nyomásra Sztójay Döme lett a miniszterelnök. • Sztójay gyakorlatilag felszámolta a demokratikus rendszert. • Kiküldte az 1. magyar hadsereget a frontra a Kárpátok előterébe.
1) Mikor tört ki a II. világháború? a) 1938. szeptember 1. b) 1939. szeptember 11. c) 1939. 2) Brit miniszterelnök, elévülhetetlen érdemeket szerzett a világháború megnyerésében. a) Churchill b) Attlee c) Chamberlain 3) A német "Afrika-korps" tábornoka. Egyiptom kapujáig nyomult Észak-Afrikában. a) Topp b) Erich von Manstein c) Rommel 4) Brit tábornok. Megállította majd legyőzte a németeket Afrikában. a) Bernard Law Montgomery b) Adrew Cunningham c) Percy Hobart 5) Politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott tábor, ahol őrizték illetve elpusztították az ide hurcoltakat. a) munkatábor b) internáló tábor c) koncentrációs tábor 6) Erőszakkal idegenbe, kényszer-tartózkodási helyre, esetleg koncentrációs táborba hurcolás. a) emigrálás b) deportálás c) internálás 7) A megszállók ellen a frontvonal mögött a hadseregtől függetlenül harcoló személy. a) partizán b) önkéntes c) népfelkelő 8) Üldözöttekből szervezett fegyvertelen katonai szolgálat vagy kényszermunka. a) robot b) munkaszolgálat c) kiegészítő szolgálat 9) Az angol-amerikai hadseregnek az "olasz csizmán" felfelé haladó, egyre lassuló előrenyomulása.
A növekvő állami kiadásoknak nem volt fedezete, ezért a bankópréshez folyamodtak. Az értéktelen pénzért viszont egyre kevésbé lehetett áruhoz jutni, a városokban nőtt az elégedetlenség. A kormány által bevezetett kényszerintézkedések a baloldal malmára hajtották a vizet. Sürgetővé vált egy átfogó gazdasági reform, melynek első lépése az értékálló pénz bevezetése volt. Előtte azonban ennek meg kellett teremteni az alapjait, meg kellett állítani az inflációs folyamatokat: növelték az adókat, visszafogták a kiadásokat, a fogyasztási cikkekből készleteket halmoztak fel és megreformálták az ár- és bérrendszert. A béreket a háború előtti szint felében állapították meg, az agrárollót szélesre nyitották, a többlettermelést nem arányosan honorálták. Az értelmiségi béreket az új gazdasági "szükségleteknek megfelelően" állapították meg (pl. : a pedagógusokét az 1938. évi bér 20%-ában). A stabilizációt megkönnyítette, hogy a Szovjetunió hajlandó volt átütemezni a jóvátételi szállításokat és az USA visszaadta az "aranyvonatot", melyen a menekülő nyilasok a Nemzeti Bank aranykészletét szállították ki az országból.
Magyarország a II. világháborúban - Gyorstalpaló - YouTube
A német csapat ok 1942-es offenzívájához Hitler komolyabb magyar részvételt erőszakolt ki. A magyar vezetés megígérte, hogy megengedi a magyarországi svábok közötti toborzást a Waffen SS-be, 200 000 katonát küld a szovjet frontra és növeli az olajszállításokat. 1942-től a magyar gazdaság egyre inkább a német érdekeknek rendelődött alá. 1942 elején Horthy az egyértelműen németbarátnak tűnő Bárdossyt gróf Kállay Miklóssal váltotta föl a miniszterelnöki székben (1942. március-1944. március). A korábbi ígérteknek megfelelően a 2. magyar hadsereg bevetése ennek ellenére természetesen megtörtént. 1942 áprilisában kezdődött meg a 2. magyar hadsereg kiszállítása a hadműveleti területre. A szovjet frontra kerülők zöme tartalékos volt, foglalkozásukat tekintve parasztok és iparosok, munkások, tisztviselők, pedagógusok. Felszerelésük, fegyverzetük, szállítóeszközeik, ruházatuk, élelmezésük messze elmaradt a német hadsereg színvonalától. A német csapatok nyári támadásában már ott voltak a magyar egységek, elérték a Dont, és szeptember közepéig 30 000 embert veszítettek.
Ezután a visszavonulás – a német egységeket is beleértve – rendetlen visszaözönléssé fajult. Jány Gusztáv, a hadsereg parancsnoka egyre tehetetlenebbül szemlélte hadserege szétesését. Január 24-én kiadott hadparancsa teljesen a katonákra hárította a katasztrófát, és ez osztatlan felháborodást keltett mindenütt, ahova eljutott. 1943 márciusában maga Jány is felülvizsgálta januári szavait. A veszteségek rendkívüliek voltak. Az 1943-ban hazakerült 80–85 000 emberből 35 000 sebesült volt. Mintegy 75–80 000 ember hősi halált halt a harcokban, megfagyott a hidegben és meghalt a hadifogság első heteiben tífuszban vagy más járványos betegségben. A szovjet hadifogolylisták nagyjából 40 000 regisztrált fogolyról tudnak – ők ha megérték, csak évek múlva szabadultak a fogságból.
A létszámát és történelmi múltját tekintve kicsinek minősíthető kommunista párt igen nagy aktivitást mutatott a hatalom megszerzésére. Az őszi nemzetgyűlési választásoknak a politikai hatalom megszerzése mellett nemzetközi jelentősége is volt, mert ennek demokratikus lebonyolításától tették függővé a szövetséges hatalmak az ország nemzetközi elismerését. A november 4-én megtartott választásokat a Kisgazdapárt nyerte, abszolút többséget szerezve. A munkáspártok csalódottak voltak, hiszen sikerre számítottak. A választások előtti megállapodásnak és a szovjet nyomásnak megfelelően a Kisgazdák kénytelenek voltak olyan koalíciós kormányt felállítani, melynek a felét a baloldal tette ki és az egyik legfontosabb tárcát, a belügyet a kommunisták kapták. A miniszterelnök a kisgazda Tildy Zoltán lett. Az élet normalizálása A politikai küzdelmek lezárásával a figyelem végre a mindennapokra irányulhatott. A legfontosabb feladat a lakosság élelmiszerrel és tüzelővel való ellátása volt, mivel a meglévő készletek csak 40%-át fedezték a szükségleteknek.
Beküldte: Kata Előzmények: Magyarország fő célja a revízió volt, és eddig német-olasz segítséggel kaptunk vissza területeket (1938. nov. első bécsi döntés visszakerült Magyarországhoz a Felvidék, 1939 márc. Kárpátalja) Magyarország gazdaságának a válság idején létfontosságú volt piacokat szereznie, márpedig ezt csak Németország és Olaszország biztosította – tehát gazdaságilag is függünk tőlük nem elhanyagolható az eszmei közösség sem: Magyarországon olyan erős a kommunizmus-ellenesség, hogy a szélsőjobb inkább elfogadhatónak tűnik. Teleki Pál (1939-41) Miniszterelnöksége • Teleki a háború kitörésekor megpróbálja a "fegyveres semlegesség" politikáját követni: a magyar csapatok hadikészültségben vannak, de Magyarország nem engedi át területén a német csapatokat, sőt befogad kb. 130-140 ezer lengyel menekültet. • 1940 nyarán a Szovjetunió kikényszerített egy területet (Besszarábiát) Romániától, Magyarország erre gyorsan maga is követelni kezdi Erdélyt • végül német-olasz bizottság dönt: 1940. aug. 30. a II.