Egy byte 8 bit-ből áll. 0 és 255 közötti egész számot tud tárolni, ami ascii formátumban EGY BETŰNEK felel meg. ← Vissza a Adatmennyiség mértékegységekhez
A byte hagyományos megfogalmazása szerint az az adatmennyiség, amelyet egy karakter kódolásához használtak a szövegfeldolgozásban, a legkisebb címezhető egység a számítógép memóriájában. A korai időszakban a byte mérete hardverfüggő volt, később a 8 bites szabvány terjedt el, amely 256 (2 8) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Szabványos jelentését az ISO 80000 írja le. Történet [ szerkesztés] A byte-ot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először 1956 -ban fogalmazta meg Werner Buchholz, az IBM Stretch számítógép korai tervezési szakaszában, ez akkoriban még "1 és 6 bit közötti méretű adategységet" jelentett. [1] A korai számítógépek különböző binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmaztak, illetve 6 bites kódokat nyomtatható grafikus ábrákhoz. Ezek az ábrák alfanumerikus karaktereket és grafikus szimbólumokat jelenítettek meg. Ezt később kiterjesztették 7 bitre, és ASCII néven szabványosították, lecserélve ezzel az egymással gyakran inkompatibilis távíró kódokat.
Egy 4k bontású videó kb. 350 megabájtot foglal el percenként, ami egy 100 perces mozifilm esetében 35 gigabájtot jelent! A mennyiség legnagyobb jelentősége a mobil adatcsomagoknál van. Egy tipikus havi adatcsomag ma 2GB vagy 5GB, igaz vannak ennél jóval nagyobbak is. Bár a Facebookon a videóanyagok nagyon tömörítettek, sok FB videó nézés hamar elviszi a rendelkezésre álló bájtokat, a YouTube videókról nem is beszélve. De ha a barátaimmal sok képet osztok meg, az is könnyen elviszi a rendelkezésre álló adatcsomagomat. Ha már a hónap 10. napján jön az értesítés, hogy elhasználtam az adatcsomagom 80%-át, az annyira nem vidám. Honnan tudhatom hát, hogy mennyit fogyasztottam el? Több jó, ingyenes szoftver található a Google Play / AppStore-ban, ami elfogadható pontossággal méri az adatforgalmamat (iOS-ben a rendszerbeállítások között is találunk mobiladat-számlálót). Mindenki érezte már úgy, hogy nagyobb sávszélességre, több mobil adatra lenne szüksége. Meglátásunk szerint a sávszélesség méretezésének a legnagyobb jelentősége mégis az üzleti szférában van, ahol minden sebességnövelést súlyos forintokban mérnek, viszont a késedelem akár még költségesebb lehet.
A bit egy információ és információt hordozó közlemény hosszának is egyik alapegysége. Kis b betűvel jelöljük. Értékei lehetnek 0 (hamis), vagy 1 (igaz). A byte (bájt) elsősorban a számítógépek területén használt tárolokapacitás-mértékegység. Jele a nagy B betű. Válasz: 8 bit = 1 bájt Megnevezés és rövidítés: Bit - b Byte (bájt) - B Kilobit - KBit Kilobyte - KB Megabit - MBit Megabyte - MB Gigabit - GBit Gigabyte - GB Terrabyte - TB Átváltás: 1 Bit = 1 Bit 1 B = 8 Bit 1 KBit = 1024 Bit 1 KB = 1024 B 1 MBit = 1024 KBit 1 MB = 1024 KB 1 GBit = 1024 MBit 1 GB = 1024 MB 1 TB = 1024 GB
A bit/s rövidítése bps is szokott lenni Mennyiséget bájtban mérünk, ami egy bizonyos adathalmaz, ami lehet egy szöveg, egy Internetoldal, egy kép, egy hanganyag, egy videó, egy program vagy bármi más, amit digitálisan tárolunk. A rövidítés B (nagy B) 1 byte = 8 bit. A mai világban senki nem beszél sima bitekről és bájtokról, hanem ezeknek sokszorosáról. Kilo, mega, giga és tera (és így tovább), ahol rövidítve az első betűt használjuk, és 1k = 1024, 1M = 1024 x 1024 stb. Ez tehát eltér az SI előtagok általános váltásától, azonban praktikus szempontból mégis megengedjük magunknak a hétköznapokban, hogy egy kilo mennyiséget 1. 000-rel váltsunk, egy megát 1. 000. 000-val, egy gigát pedig 1. 000-nel, és így tovább. A kilót, megát és a gigát a hétköznapokban már megszoktuk, a többit még talán szokni kell. És akkor itt jön a nyolcas szorzó. Ha a sávszélességünk 1 Mbit/s akkor egy 1 megabájt anyagot 8 másodperc alatt lehet áthelyezni az egyik helyről a másikra. A nehézség ott kezdődik, amikor belekeverednek az ezres és milliós szorzók, és már nem is olyan könnyű fejben kiszámolni.
Átváltás: Bit, Byte, Kilobit, Kilobyte, Megabit, Megabyte, Gigabit, Gigabyte, Terabyte, Pentabyte, Exabyte, b, B, KBit, KB, MBit, MB, GBit, GB, TB, PB, EB Ha nem megy fejben, használj minket! | Ha a tények nem igazolják az elméletet, változtasd meg - a tényeket. ( Albert Einstein) Váltószámok: Megnevezés Rövidítés Tehát Bit b 1 = 1 Bit Byte B 8 Bit Kilobit KBit 1024 Bit Kilobyte KB 1024 B Megabit MBit 1024 KBit Megabyte MB 1024 KB Gigabit GBit 1024 MBit Gigabyte GB 1024 MB Terabyte TB 1024 GB Petabyte PB 1024 TB Exabyte EB 1024 PB Mekkora az a Exabyte? Ha lenne 1EB kapacítású merevelemez, akkor 233 422 135 db DVD film, vagy 4 294 967 296 db MP3 formátumú zene férne rá. Egy kis tudás: A bit az információ, de ugyanakkor az információt hordozó közlemény hosszának is egyik alapegysége. Jele: b (kis B betű). Lehetséges értékei: 0 (hamis), vagy 1 (igaz). Az elnevezéssel a számítógépek, a távközlés, az informatika tudományaiban találkozhatunk; a digitális technika legkisebb egysége. A név a binary digit (bináris számjegy) kifejezésből származik.
Bit [bit] és Byte [B] közötti váltószám 0, 125. Ez azt jelenti, hogy a Bit kisebb mértékegység mint a Byte. Egy Bit hány Byte? 1 [bit] = 0, 125 [B] Egy Byte hány Bit? 1 [B] = 8 [bit] Fordítva: Byte-Bit átváltás Írd be a számot [bit] mértékegységben kívánt formában: Decimális Tört Exponenciális Pl. : 10, 12345 vagy 1. 123e5 Decimális elválasztó: vessző pont pontosság [info] Decimális: Exponenciális: Számolási folyamat bemutatása (1) =? [bit] × 0, 125 [B / bit] (2) = (1)[B] / 1 [B/B] (2) =? [B] Tehát a váltószám: 0, 125 / 1 = 0, 125 Byte / Bit Bit-Byte átváltó táblázat Kezdőérték: [bit] Emelkedés lépése Hány sor legyen (max 100) vizuális: Bit Byte 0 0 10 1, 25 20 2, 5 30 3, 75 40 5 50 6, 25 60 7, 5 70 8, 75 80 10 90 11, 25 100 12, 5 110 13, 75 Excelbe másolható: [info] Részletek Bit és Byte mértékegysékegről: Bit átváltása más mértékegységbe: Bit = 0 vagy 1, alap típusú mértékegység. Bit az információ legkisebb része. Vagy 0 vagy 1. Például tárolni tud egy igen/nem választ. Byte átváltása más mértékegységbe: Byte = 8 bit, alap típusú mértékegység.
Az 1960-as évek elején, az ASCII szabványosítással párhuzamosan az IBM kiadta új modelljét, az IBM System/360 számítógépet, amely 8 bites binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmazott, lecserélve a cég korábbi, 6 bites kódolási szabványát. Ez vezetett később a 8 bites ábrázolás széles körű elterjedéséhez. Ma a byte széles körű értelmezése 8 bites egységet jelent, de lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is. Ez utóbbit például a PDP–10 36 bites architektúrája használja. Byte mint adattípus [ szerkesztés] Mint adattípussal találkozhatunk vele többek között a Pascal vagy a C programozási nyelvben. Utóbbiban a byte megegyezik az "unsigned char" (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes legalább 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel. Prefixumok [ szerkesztés] A byte többszöröseit kifejező szorzók tekintetében értelmezési zavart okoz, hogy e területen is az SI-mértékegységrendszerben használatos előtagokat alkalmazták a byte többszöröseinek kifejezésére, viszont az SI-től eltérően ugyanezen előtagok más szorzót fejeznek, vagy fejezhetnek ki, az alkalmazási területtől függően.
Manapság is találkozom szakemberekkel, akik összekeverik a bit és a bájt fogalmát, hiszen hasonlóak, de egy 8-szoros szorzással válthatjuk át egyiket a másikká. Sajnos a két fogalom nagyon hasonlít egymásra és valóban könnyű összekeverni. Történelmi okai voltak a szétválasztásnak: egy bit egy bináris információt jelöl (0 vagy 1), míg egy bájtnyi biten volt szokás tárolni egy karaktert számítógépen (mielőtt 16 biten tárolták volna). Egy bájt tehát egy karakternek felelt meg, ennyi helyet foglalt a tárhelyen, memóriában mondjuk egy "S" betű. Bár mindkét mértékegység adatmennyiséget mér, manapság két különböző területen használatosak ezek a kifejezések: adatmennyiség esetén a bájtot, átviteli sebességnél általában az egy másodperc alatt átvitt bitek számát mérjük (a sebesség e tekintetben ugyanaz, mint a sávszélesség, vagyis digitálisan milyen gyorsan tudunk egy bizonyos mennyiségű adatot átvinni az egyik helyről a másikra). Sebességet / sávszélességet bit/s-ban mérünk, vagyis mennyi bitet tudunk átvinni másodpercenként.